2015. július 22., szerda

MELISSA LANDERS - ELIDEGENÍTVE (ELIDEGENÍTVE #1.)

Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást?



Már napok óta azon agyalok, hogy milyen könyvet kéne olvasnom. Azt biztosan tudtam, hogy a telefonomon szeretném olvasni, bármit is válasszak, mert annyira meleg van, hogy nincs energiám semmi nehezebbet megtartani. Szerencsére a telefonom tele jobbnál jobb könyvekkel, így volt miből választanom. Persze, ezzel még semmi nem volt megoldva, ugyanis döntésképtelen vagyok, így a véletlenre bíztam a dolgot, és a moly random olvasatlan könyv opciójával választottam ki a szerencsést. Azt kell mondjam, hogy teljesen meg vagyok elégedve a választással :)



Egy kellemes, rövid olvasmányt kaptam, amit igazán élveztem olvasni. Azt viszont be kell valljam, hogy elég nehezen indult be. Az elején szinte semmi nem történt, pedig megérkeztek a L' eihrek, és már a szereplőkről is egész sok mindent megtudtunk az első 50-100 oldal alatt. Számomra körülbelül a történet felén túl kezdett beindulni a könyv. Ami persze nem gond, de nem is a legjobb dolog. 



Magáról a sztoriról nekem elsőre kapásból a Star-Crossed c. sorozat ugrott be, és még azt is el tudom képzelni, hogy a könyv alapján készült a sorozat, de erről nincsenek pontos infóim. Mégis ennek hatására a sorozat szereplőit képzeltem a könyv szereplőinek a helyébe. Matt Lanter tökéletes Aelyx lenne az már biztos ;)



A szereplők tehát számomra adottak voltak, és szerencsére nem csak a sorozatban, de a könyvben is meg volt köztük a kémia. Imádtam Cara és Aelyx csipkelődését, és azt a folyamatot, ahogy kialakult köztük valami. 



Szerencsére Cara nem annyira szerencsétlen, mint a legtöbb könyves, női főszereplő. Igenis meg van a véleménye a dolgokról, és azt általában meg is mondja. Aelyxet is kiosztja párszor. Mondjuk kicsit csalódtam, hogy Cara nem kapott valamivel eredetibb személyiséget. Középiskolai lány, aki kitűnő tanuló, és mindenki imádja. Az elején. Aztán persze ellene fordulnak a barátai, a pasija dobja, mert Cara nem követi azokat a nézeteket, amik a többiek szerint helyesek és nem küldi haza Aelyxet. Ebből aztán egy csomó bonyodalom lesz, de végül minden visszaáll a normális kerékvágásba. Majdnem minden. 



Ha már Aleyx...

Tipikus egoista pasi, aki az idő múlásával beleszeret az őt vendégól látó Carába. Milyen meglepő fordulat. Mégis annyira könnyen meg lehet szeretni Aelyxet, hogy megbocsátottam neki minden hibáját. Kedvenc jeleneteim azok voltak, amikor Cara főzött neki, és nem tudta mire számítson, csak azt, hogy tuti nem fogja szeretni. A legeslegkedvencebb jelenetem pedig az volt, amikor a fagyit vitte Carának, mert szomorú volt, és fel szerette volna vidítani. Nagyon cuki volt. Vagy amikor először csókolóztak... A kémiából tényleg nincs hiány :)


Azért van előnye is annak, hogy elég lassan indul be a történet. Cara és Aelyx beszélgetéseiből, és Cara blogjának (igen, Cara blogol!:D) részleteiből elég sok mindent megtudunk a L'eihrek világáról. Arról, hogy miben, illetve mennyiben különböznek az emberektől. A bolygójukról, a szokásaikról, a kommunikációjukról, technológiájukról és szinte mindenről. Azt nem mondanám, hogy élnék a L'eihrek bolygóján, de szívesen szétnéznék náluk, biztos nagyon érdekes - és egyben hihetetlenül fura is - lenne.


Dicséret illeti Melissa Landerst, hiszen egy igazán szórakoztató könyvecskét hozott össze, és már alig várom, hogy olvashassam a folytatást. Ami viszont egy picit még várat magára, mert hiába vár a polcomon a könyv, inkább nem ugrok neki azonnal, mert félek, hogy csalódnék benne. Nem egyszer jártam már így. 
Szinte minden bejegyzésemben megemlítem a könyv borítóját is, ez most sem maradhat el. Landers mellett a borító tervezőjét is hatalmas dicséret illeti a gyönyörű, szinte már földöntúli szépségű borítóért. Tökéletesen illik a könyvhöz, és akár órákon át képes vagyok bámulni.


Klisés és sok meglepetést nem tartogat, mégis bátran ajánlom bárkinek. Igaz, hogy kicsit lassan indul be, és nincs is annyira sok akció benne, de megéri elolvasni. Már csak Cara és Aelyx szóváltásai miatt is, ami nélkül nem lenne ennyire jó a könyv.



Remélem meghoztam a kedveteket az Elidegenítvéhez. Ti olvastátok már? Ha igen, hogy tetszett?

Zsebi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

designed by Charming Templates